XVI. Benedek (latinul Benedictus PP. XVI; )

Joseph Alois Ratzinger néven, 1927. április 16. született.  Római Katolikus Egyház jelenleg uralkodó pápája, akit 2005. április 19-én választott meg a bíborosi testület. Beiktatása 2005. április 24-én, Szt. György napján volt. Ő a 265. pápa. Elődje II. János Pál pápa volt (Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) .

1941-ben kötelezték, hogy csatlakozzon a Hitlerjugendhez, de többször ki akart lépni.Nem járt a gyűlésekre sem. 1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben az ellenség fogságába esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a katolikus szemináriumba.

1951. június 29-én Münchenben  pappá szentelték , testvérével.

Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Regensburgban egyetemi tanszéket (intézetet) alapított, amelyet ma is a „Ratzinger-iskola”-ként emlegetnek. 1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot. 1977-ben kinevezték München érsekévé, ugyanezen év júniusában bíboros lett. 1981-ben II. János Pál pápa kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusának. (A hitbeli doktrinákért felelős hivatal 1908-től 1965-ig a Sacra Congregatio Sancti Officii – a „szent hivatal kongregációja” –, korábban, 1542-től a Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis – „a római és egyetemes inkvizíció kongregációja” – volt. A középkori inkvizíció módszereit Ratzinger bíboros 2003-ban elítélte. ) 1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban pedig Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002 óta a bíborosok dékánja. Minden más bíborosnál közelebb állt II. János Pál pápához.

Dékáni hivatalának köszönhetően a II. János Pál halálát követő interregnum idején ő volt a Vatikán legmagasabb rangú embere. Ő celebrálta II. János Pál temetési miséjét 2005. április 8-án.

2005. április 19-én választották pápává. leszögezte, hogy II. János Pál pápa irányvonalát kívánja folytatni.

Benedek pápa hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért; képzett zongorajátékos, különösen Mozartot (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5). és Beethovent  ( 1770. december 16.  – Bécs, 1827. március 26.) kedveli.