A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződéskrendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)
A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett (35 000 főben) korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes - téves - források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban.
A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett a tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival.
A Nagy Trianon-kastély, ahol a szerződést aláírták. Épült 1678-ben Jules Hardouin-Mansart tervei alapján.
A Magyar Szent Korona Országai (Magyarország és Horvát-Szlavónország és Fiume együtt) az alábbi területeket veszítette el:
- Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része, az Alföld egy része Romániához került;
103.093 km² a Magyar Királyság 31,78%-a.
- a szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége, így a Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához került;
61.633 km² a Magyar Királyság 18,9%-a.
- délen a Szerémség, Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz és a Muramente az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (későbbi neve Jugoszlávia) része lett;
62.092 km² a Magyar Királyság 19,14%-a.
- nyugaton egy sáv, a Felsőőrvidék Ausztriához került, ahol később Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre az új területekből a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján;
4.020 km² a Magyar Királyság 1,24%-a.
- északon Szepes és Árva megyéből az alábbi községek kerültek Lengyelországhoz:
Alsólápos (Lapsze Niźnie), Alsólipnica (Łipnica Wielka), (Czarny Dunajec*), Jablonka(Jabłonka), (Nowy Targ*), (Raba Wyżna*), (Bukowina Tatrzańska*)
- Czarny Dunajec községből Pekelnik (Piekelnik) és Podszkle (Podskle) települések,
- Nowy Targ községből Derzsény (Dursztyn), Bélakorompa (Krempachy) és Újbéla (Nowa Biała) települések,
- Raba Wyżna községből Bukovinapodszkle (Bukowina Osiedle), Harkabúz (Harkabuz) és Szárnya (Podsarnie) települések,
- Bukowina Tatrzańska községből Feketebérc (Czarna Góra), Szepesgyőrke(Jurgów) és Répásfalu (Rzepiska) települések tartoztak Magyarországhoz 1920-ig. Lengyelország kapott meg;
589 km²-t a Magyar Királyság 0,18%-t.
- A szerződéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került az 1102 óta a magyar szent korona fennhatósága alá tartozó Horvátország is;
41.541 km² a Magyar Királyság 12,87%-a.
- Fiume (olasz szó; magyarul: 'folyó', mai neve Rijeka) városa is a magyar szent korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták.
21 km² a Magyar Királyság 0,000065%-a.
A békeszerződés eredményeképp a 324.411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkent).
A kastély terme, ahol a békeszerződést aláírták
Kettévágott települések
Néhány esetben az új határok Berlin 1948-as felosztásához hasonlóan belterületen vágtak szét egyes településeket.
- Sátoraljaújhely és Kisújhely
- Dél-Komárom és Észak-Komárom
- Nagylak
- Somoskő
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
