Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torinó, 1894. március 20) államférfi, Magyarország kormányzója. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja. Máig ő testesíti meg a leginkább a magyar nép emlékezetében az 1848–1849. évi forradalmat és szabadságharcot
Eredeti foglakozása ügyvéd, 1832-től kapcsolódott be a zempléni, majd az országos közéletbe. A Pesti Hírlap szerkesztőjeként 1841-1844 között új fejezetet nyitott a magyar sajtótörténetben. Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc vezéralakja, előbb a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, 1849. április 14-étől pedig Magyarország kormányzója. A világosi fegyverletétel előtt elhagyta az országot, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, végül az itáliai Torino (Turin) lett önkéntes száműzetésének színhelye. Az aktív politizálást ugyan az 1867-es kiegyezés után befejezte, szóban és írásban kifejtett véleménye alapján azonban hosszú ideig ő maradt a rá gyakran hivatkozó hazai ellenzéki párt(ok) és a magyar közélet mérvadó személyisége. Végső nyughelye Budapesten, a Fiumei úti temetőben van. A Kossuth Múzeum folyamatosan gyarapodó gyűjteményében Kossuth leveleit, használati tárgyait, bútorait, írásait, a róla készült ábrázolásokat, emléktárgyakat, a tevékenységére emlékező cikkeket, kéziratokat, tanulmányokat őrzi. A Kossuth-kultusz néven emlegetett, történelmi, társadalmi, művelődéstörténeti, politikai jelenség sokszínű dokumentációja a nemcsak a múzeumot alapító Cegléd, hanem az egész ország egyik legérdekesebb közgyűjteménye.
|